2016. november 13., vasárnap

Az alma és a fája, avagy apák és fiaik az NBA-ben

Ha talán túlzás is lenne azt állítani, hogy a "második generációs" kosarasok átvették volna a hatalmat az NBA-ben, lassan nincs olyan csapat, amelynek kerete ne tartalmazna legalább egy olyan játékost, akinek felmenője, jellemzően édesapja korábban szintén szerepelt a ligában.

Talán nem Warriors-homerség a jelenleg is aktív második generációs játékosok számba vételét a Golden State hátvédpárosának két tagjával kezdeni, hiszen a regnáló MVP, Stephen Curry és a "Splash Brothers" másik fele, Klay Thompson apja egyaránt maga is hosszú és igen tisztességes karriert futott be az NBA-ben. 

Dell Curryre leginkább a '90-es évek Charlotte Hornetséből emlékezhetünk, ahol 10 szezont húzott le, a liga egyik legjobb hatodik embere volt a maga idejében, és fiához hasonlóan remekül dobta a hárompontosokat. Az idősebb Curry hétszer is a liga legjobb 10 tripladobója között zárta az aktuális szezont, és a '99-es csonka idényben több, mint 47%-os találati aránnyal vezette is a ligát, igaz, akkor már épp a Milwaukee Bucks játékosa volt. Karrierjét a Toronto Raptorsnál fejezte be 2002-ben, több, mint 12 ezer pontot elérve pályafutása során. Mind a mai napig ő játszotta a legtöbb meccset, dobta a legtöbb triplát, és szerezte a legtöbb pontot a Charlotte-i franchise történetében (amely a jelenlegi értelmezés szerint az "eredeti" Hornets New Orleans-ba költözéséig tartó időszak, azután pedig a mai Charlotte Hornets, korábban Bobcats statisztikáit foglalja magában). Dell pedig nem csak egy fiára lehet büszke, hiszen Steph öccse, Seth Curry is egyre stabilabb pozíciót vív ki magának a ligában, jelenleg a Dallas játékosa.

A Bahamákon született Mychal Thompson volt az 1/1-es pick az 1978-as drafton, az egy évvel korábbi bajnok Portland választotta ki. 1986-ig játszott a Blazersnél, és bár a nagy csapatsikerek elkerülték, a liga megbízható és hatékony centerei közé tartozott, produkált 20 pontos és közel 12 lepattanós átlagú szezont is 1982-ben. Egy San Antonióban tett rövid kitérőt követően pályafutását a Los Angeles Lakersnél fejezte be, ahol Kareem Abdul-Jabbar cseréjeként 1987-ben és 1988-ban is bajnoki címet ünnepelhetett. Neki is eljutott két fia is az NBA-be: Klay Thompson bátyja, Mychel Thompson azonban inkább csak egy igen kis betűméretű lábjegyzet a liga történetében a 2012-ben a Clevelandnél regisztrált 5 meccsből álló karrierjével.

Dell Curry mellett még egy egykori NBA-veterán mondhatja el magáról, hogy jelenleg két gyermeke is aktív játékosa a bajnokságnak: ő Harvey Grant, akinek Jerian nevű fia a Chicagónál, Jerami pedig az Oklahoma Citynél szerepel. Harvey maga 11 szezont töltött a ligában, a Washington, a Portland és a Philadelphia játékosa volt, több mint 7000 pontot és 3000 lepattanót gyűjtött ez idő alatt össze. Grantéknél az NBA egyébként is családi hagyomány, hiszen Harvey ikertestvére, Horace Grant 17 éves karrierje alatt négy bajnoki címet is nyert a ligában (hármat a Chicagóval, egyet a Lakersszel), ő számított egyébként a nagyobb névnek az ikerpár gyakran jellegzetes szemüvegben játszó két tagja közül (bár Harvey inkább csak pályafutása vége felé viselte a Horace által kultikussá tett kiegészítőt).

Az idő visszafordíthatatlan múlása okán ma már csak veteránnak számító játékosok között találhatunk olyat, akinek a felmenője még a '70-es években játszott a ligában. Kevin Love édesapja, Stan Love 1971 és 1975 között a Baltimore Bullets és a Los Angeles Lakers játékosa volt, és azt érdemes még tudni róla, hogy a The Beach Boys rockzenekar egyik alapítója, Mike Love testvére is egyben (aki így mindebből kifolyólag Kevin Love nagybátyja). Love csapattársa jelenleg Clevelandben Mike Dunleavy Jr., akinek apja, idősb Mike Dunleavy 1976-ban kezdte pályafutását a Philadelphia színeiben, és a liga egyik első hárompontos-specialistájának számított, 1983-ban ő dobta a legpontosabban a triplát az egész ligában (az mondjuk sokatmondó, hogy 34,5%-os találati gyakoriság is elég volt neki az első helyhez). Az öreg Dunleavy később edzőként és csapnivaló GM-ként is sokáig működött az NBA-ben. Igen komoly apa-fiú fun fact: az újonc Dunleavynek az 1976/77-es, egyébként döntőig jutó, Julius Erving vezette Philadelphiánál csapattársa volt Kobe Bryant apja, Joe "Jellybean" Bryant, valamint a 2000-es évek Sacramentójánál nagyot menő irányító, Mike Bibby apja, Henry Bibby is. Szintén 1976-ban volt újonc, és 1982-ig játszott a Golden State-ben a Milwaukee fiatal titánjának, Jabari Parkernek az édesapja, Sonny Parker.

A fénykorukat a '80-as években élő kosárlabdázók közül a legismertebb olyan, akinek mai NBA-játékos leszármazottja van, az Larry Nance, aki 1981 és 1994 között a Phoenix és a Cleveland színeiben több, mint 15 ezer pontot dobott a ligában, háromszor volt All-Star, és ő nyerte a legelső, 1984-ben megrendezett zsákolóversenyt is. Az apjához hasonlóan igen atletikus Larry Nance Jr. 2015-ben második körös pick volt a drafton, és egyre fontosabb szerepet kap a Lakers rotációjában. Az 1986-ban döntőt játszó Houston Rockets fontos kiegészítő játékosa volt Mitchell Wiggins, aki azonban kokainhasználat miatt évekre kitiltottak a ligából a következő szezonban. Fia, Andrew Wiggins a 2014-es draft 1/1-ese, a Minnesota Timberwolves ifjú csillaga, akinek csapattársa a Wolves-nál az NBA-ben 2005 óta vándormadárként fel-felbukkanó csereirányító, John Lucas III. Az ő apja, John Lucas II közel 10 ezer pontot ért el a ligában 14 éves karrierje alatt, és csapattársa volt Mitchell Wigginsnek a fent már említett 1986-os Rocketsnél. A '80-as, '90-es évek fordulójának remek irányítója volt szintén Glenn "Doc" Rivers, legjobb éveit az Atlantánál futotta, egyszer All-Star is volt, manapság pedig ugye a Los Angeles Clipperst edzi, ahol játékosa a fia, Austin Rivers is - ezzel Riversék az első és idáig egyetlen olyan apa-fia páros a liga történetében, ahol a fiú a saját apja által edzett csapatban szerepel.

A Bostonnal 1981-ben és 1984-ben összesen kettő, majd 1990-ben a Detroittal egy harmadik bajnoki címet is begyűjtött idősb Gerald Henderson, a jelenleg Philadelphiában játszó dobóhátvéd Gerald Henderson apja. A Dallast erősítő Wesley Matthews apja, Wes Matthews 1987-ben és 1988-ban a Lakersszel volt kétszeres bajnok. Tito Horford 1988 és 1990 között volt kiegészítő játékos a Milwaukee-nál, az ő gyermeke Al Horford, a Boston többszörös All-Star centere. Szintén a Bucks színeiben kapott pár meccset 1987-ben a ligában Rickie Winslow, akinek fia a Miami Heat másodéves reménysége, Justise Winslow.

A '90-es évek sztárjainak gyermekei is egyre gyakrabban és nagyobb számban kopogtatnak az NBA metaforikus kapuján. Az egyik első próbálkozó Patrick Ewing fia, Patrick Ewing Jr. volt, akinek azonban nem igazán sikerült az áttörés, 7 mérközés jutott neki összesen, még 2011-ben a New Orleansnál. Glen Rice fia, Glen Rice Jr. 2013 és 2015 között játszott a Washingtonnál, de kitették a keretből, majd tavaly nyáron egyetlen este során lábon is lőtték és le is tartóztatták marihuána birtoklása miatt, így az ő NBA-karrierje is valószínűleg véget ért. John Stockton fia, David Stockton tavaly tavasszal kapott 3 meccset a Sacramentónál, egy másik irányító-legenda, Gary Payton fia, Gary Payton II pedig az idei előszezonban a Houstonnál próbálkozott, de az alapszakasz kezdete előtt megváltak tőle, így hivatalos NBA-mérkőzése még nincs.

Jelenleg is a ligában szerepel viszont a Golden State-nél és a Miaminál is villogó crossover-király, Tim Hardaway fia, Tim Hardaway Jr. (korábban New York, jelenleg Atlanta) és az 1994-es drafton a Milwaukee által 1/1-esként kiválasztott "Big Dog", Glenn Robinson fia, Glenn Robinson III (Indiana, korábban Minnesotában és Philadelphiában is játszott). Idén újonc és egyből az OKC kezdőcsapatát erősíti Domantas Sabonis, a legendás litván óriás, Arvydas Sabonis sarja. Az öreg Saba fantasztikus európai karrierje után 1995 és 2003 között a Portlandnél játszott az NBA-ben. A jelenlegi TrailBlazersből Ed Davis apja, Terry Davis csere-magasember volt 1989 és 2001 között több csapatnál is, a bostoni Jae Crowder apja, Corey Crowder, illetve Melvin Booker, akinek fia a Phoenix ifjú sztárja, Devin Booker, mindketten marginális NBA-játékosok voltak a '90-es évtizedben.

A végére pedig az egyetlen "háromgenerációs" NBA-család maradt: a '60-as, '70-es években megállíthatatlan támadójátékával, alulról dobott büntetőivel és összeférhetetlen természetével egyaránt legendává váló Rick Barry három fia is eljutott az NBA-be: Jon Barry 1992 és 2006 között szerepelt a ligában, Brent Barry újoncként, 1996-ban megnyerte a zsákolóversenyt, és két bajnoki címet szerzett a Spurs-szel 2009-ig tartó karrierje során, öccsük, Drew Barry pedig a '90-es évek végén szintén játszott a ligában egy rövid ideig. Rick Barry apósa, azaz Jon, Brent és Drew nagyapja, az 1980-ban elhunyt Bruce Hale pedig az Indianapolis Olympians nevű, régesrég megszűnt csapat játékosa volt 1949 és 1951 között.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése