Elfeledett All-Starok, 3. rész: George Yardley

George Yardley volt az első játékos az NBA történetében, aki egy szezonon belül elérte a 2000 dobott pontot. Az ötvenes évek egyik leghatékonyabb dobógépe ugyan mindössze hét évet játszott a ligában, e hét idény alatt ugyanakkor hatszor is részt vehetett az All-Star mérkőzésen, és 1996-ban beiktatták a Hall of Fame tagjai közé.

George Yardley 1928-ban született Hollywoodban, és a Stanford egyetemre járt, itt kapta a „Bird” azaz Madár becenevet. Bár későbbi elmondása szerint ez az elnevezés nem kosárlabda-képességeivel vagy fizikai megjelenésével függött össze, kétségkívül találó volt, hiszen Yardley egy kimondottan vékony, sápadt kinézetű gyerek volt ekkoriban, viszont kortársaival ellentétben nem csak hogy tudott zsákolni, de szívesen „repkedett” is a levegőben.

1950-ben a Fort Wayne Pistons az első körben draftolta Yardley-t, bemutatkozása az NBA-ben ugyanakkor három évet váratott magára. George 1950-ben még nem akart profinak állni, mert eltökélt szándéka volt, hogy bekerüljön az 1952-es Helsinki Olimpiára utazó amerikai válogatott keretébe. Erre minden esélye meg is volt, de nem sokkal az olimpia előtt eltörte a kezét, miközben a Tengerészgyalogság csapatában játszott, így végül szerencsétlen módon lemaradt a játékokról. Miután megszerezte mérnöki diplomáját a Stanfordon, végül csak szerződtette a Pistons, és az 1953/54-as idényben bemutatkozott a ligában.

Yardley (labdával a kezében) kosárra tör

Újoncként Yardley cserejátékos volt inkább csak még Fort Wayne-ben, második szezonjától kezdve viszont jóval nagyobb szerepet kapott. 1954/55-ben, majd 1955/56-ban is 17 pontot átlagolt meccsenként, miközben közel tíz lepattanót is szedett. Ő és a center Larry Foust voltak a legjobb pontszerzői az 1955-ben, majd 1956-ban is NBA-döntőbe jutó Pistonsnak (sajnos mindkétszer veszítettek). Statisztikailag legjobb két idénye ugyanakkor csak ezután következett: 1956/57-ben 21.7, majd egy évvel később 27.8 pont volt a meccsenkénti átlaga. 1958. március 9-én, az 1957/58-as alapszakasz utolsó mérkőzésén szerzett 26 pontjával egyetlen egységgel átlépte a kétezres álomhatárt, amely azt megelőzően még soha senkinek nem sikerült a liga történetében egy idényen belül. Yardley 2001 dobott pontja majd’ hetvenet vert az addigi ligacsúcsra (George Mikan tartotta 1932-vel). Rekordja ugyanakkor nem sokáig élt, Bob Pettit, a St. Louis Hawks ásza már a következő szezonban megdöntötte.

George aztán a következő szezon elején ismét eltörte a kezét. A Pistons ekkor már Detroitban szerepelt, és Yardley nem érezte jól magát a városban, ez és a sérülése végül ahhoz vezettek, hogy elváltak ő és a franchise útjai: a Syracuse Nationalshez került. Miután felépült kéztöréséből, új erőre kapott, és segítségével a Nats bejutott az 1959-es keleti csoportdöntőbe, ahol őrületes hétmeccses csatában kaptak csak ki a későbbi bajnok Boston Celticstől úgy, hogy Yardley 26 pontos átlagot produkált a sorozatban. A következő, 1959/60-as idényt is Syracuse-ban töltötte még George, de a szezon befejeztével, mindössze 31 évesen visszavonult, mert megígérte a feleségének, abbahagyja a játékot, ha a gyerekeik iskoláskorúak lesznek (bár egy év kihagyás után, 1961/62-ben megpróbálkozott a visszatéréssel az ABL nevű rivális ligában, de csapata rövidesen megszűnt, és ezt követően végleg befejezte). Yardley-n kívül csak Bob Pettit, Michael Jordan és szegény Drazen Petrovic átlagolt legalább húsz pontot meccsenként utolsó NBA-szezonjában.

George 1957/58-as Topps kártyája

Yardley korábban már említett fizikai attribútumai miatt szokatlan játékos volt a maga idejében, szokatlan képességekkel. Villámgyors volt a pályán, dobásait egy szempillantás alatt engedte el, de védőjét állva hagyva betörésből is könnyedén eredményes tudott lenni. Dobómozdulata az elsők közt hasonlított a mai NBA-ben széles körben elterjedt felugrásos dobásformára, atletikussága révén pedig nem csak, hogy zsákolni tudott (mely éles meccsen ritkaságszámba ment az ötvenes években), de szívós, kitartó védőnek is bizonyult. Azt is mondhatjuk, Yardley volt az NBA történetében az első „slasher”, akinek megállíthatatlan támadójátékát a mai NBA-ből talán Kevin Durantéhoz lehet hasonlítani.

Visszavonulása után George egy műszaki cikkeket gyártó vállalkozást alapított, amelyből elég jól megélt, és munkája mérnöki körökben is elismert volt (a Stanfordon szerzett tudását állítólag a korabeli hidegháborús rakétaprogramban is kamatoztatni tudta). A hatszoros All-Star (újoncévét követően minden szezonban fellépett az eseményen) egykori kiscsatárt visszavonulása után 36 évvel, 1996-ban iktatták be a Hall of Fame soraiba. 2004-ben hunyt el, 75 éves korában.


George Yardley korábbi felbukkanásai a blogon:

1955-ös NBA-döntő (Syracuse Nationals-Fort Wayne Pistons)
1956-os NBA-döntő (Philadelphia Warriors-Fort Wayne Pistons)