In Memoriam David Stern

Még éppen csak hogy megkezdődött a 2020-as év, máris egy rendkívül szomorú hír rázta meg az NBA univerzumát. Január 1-jén, 77 éves korában meghalt a ligát 1984 és 2014 között irányító „komisszár”, David Stern.

Az 1942-es születésű, jogász végzettségű Stern a hetvenes években az NBA-t képviselő New York-i ügyvédi iroda munkatársaként került kapcsolatba a ligával, majd az évtized végétől az NBA vezető jogászaként, 1980-tól pedig a bajnokság akkori első embere, Larry O’Brien helyetteseként dolgozott. A ligatörténelem szimbolikus évében, 1984-ben vette át az irányítást O’Brientől, abban az évben, amikor Michael Jordan játékosként érkezett az NBA-be. A következő 30 évben Stern vezetése alatt egy romló megítélésű, elenyésző nézettségű kosárlabda-bajnokságból a világ egyik legjövedelmezőbb üzleti vállalkozásává és világ egyik legkedveltebb sportligájává vált az NBA.

Stern mindig is keménykezű vezető, és még annál is keményebb tárgyalópartner hírében állt. Soha nem volt egy egyszerű ember, de minden keménységére szükség volt ahhoz, hogy elérhesse célját, az NBA talpra állítását. Ma már nehéz elképzelni, de a '80-as évek elején, hiába volt ekkor már a ligában Magic Johnson és Larry Bird, az NBA döntőjének mérkőzéseit még az USA-ban is csak felvételről, késő éjszakai időpontokban vetítették le. Stern volt az, aki felpörgette és gatyába rázta az NBA gyerekcipőben járó marketing-tevékenységét, felismerve az üzleti potenciált Bird és Magic, illetve a két történelmi franchise, a Celtics és a Lakers rivalizálásában, és ő volt képes arra, hogy maximálisan kiaknázza az ifjú Michael Jordanben rejlő lehetőségeket a liga népszerűsítése szempontjából, és a liga promóciós tevékenységének fókuszába az egyes sztárok (elsősorban Jordan) „brandjét” állítsa.

Persze Stern nem reklámszakember volt csupán, keményen fellépett például a ligát a nyolcvanas években sújtó, megítélését negatívan befolyásoló kokain-fertőzöttség ellen, rendszeres drogteszteket vezetett be, és súlyos büntetésekkel, akár örökös eltiltással sújtotta a drogfogyasztáson kapott játékosokat. A fizetési sapka alkalmazása is Stern vívmánya, annak segítségével stabilizálni tudta a bevételek felosztásának addig sokszor átláthatatlan folyamatát, a tévés jogdíjakkal való eredményes sáfárkodása, a liga tévés szerződéseinek újratárgyalása révén pedig jelentős növekedést ért el az NBA anyagi lehetőségeit illetően. A korabeli tankolás elleni harc jegyében Stern vezette be a módosított formában, de ma is alkalmazott draftlottót (draft lottery), és szintén az ő regnálása első évében, 1984-ben rendeztek először a maira hasonlító formátumú All-Star hétvégét, annak középpontjában a liga népszerűségének növelésére kiválóan alkalmas zsákolóversennyel.

David Stern az 1984-es NBA-draft első kiválasztottjával, Akeem Olajuwonnal

Szintén Stern víziója volt, hogy az NBA-nek nem csak az USA-n belül, hanem azon kívül is terjeszkednie szükséges, hiszen így számos új, más amerikai sportligák által akkor még el nem ért piac hódítható meg. Az NBA globális népszerűsítéséhez szintén megvolt a tökéletes „eszköze” Jordan személyében, a kilencvenes években ugyanúgy megtalálhatóak voltak a Chicago Bulls sapkák és dzsekik az embereken Jakarta, Buenos Aires vagy éppen Budapest utcáin is, mint Amerika-szerte. Óriási lökést adott továbbá az NBA Amerikán túli növekedésének a „Dream Team” lehengerlő szereplése az 1992-es barcelonai olimpián, amelynek előzményeként Stern lobbitevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság engedélyezte a profik részvételét a játékokon. A liga nemzetköziesítése jegyében Stern szervezett először bemutató, előszezon-mérkőzéseket az USA-n kívülre, és támogatta azt is, hogy minél több európai, afrikai vagy akár kínai tehetség kerülhessen be az NBA-be.

Stern hozzáállása példaértékű volt akkor is, amikor a liga egyik ékköve, Magic Johnson 1991-ben váratlanul bejelentette, hogy HIV-fertőzött és visszavonul a játéktól. Stern kiállt Magic mellett, annak ellenére, hogy a HIV-vírussal és az AIDS-szel kapcsolatban akkoriban számos tévhit és negatív prekoncepció uralkodott a közbeszédben. Stern ennek kapcsán az AIDS-re vonatkozó ismeretek minél szélesebb körű terjesztése mellett szállt síkra, és bár számos játékostársa félelmének adott hangot azt illetően, hogy Johnson játék közben akár meg is fertőzheti őket, Stern nem hagyta, hogy az NBA közössége kivesse magából Magicet, és Johnson ott lehetett az 1992-es All-Star meccsen, illetve a fent említett barcelonai olimpián is, sőt, 1996-ban Lakers-játékosként is visszatért egy rövid időre a ligába.

Persze 30 éves működése alatt nem csak példaértékű, hanem számos, legalábbis kevésbé népszerű döntést vagy intézkedést is hozott vagy vezetett be Stern. Ott volt például a 2005-ös „dress code”, amit sokan egyenesen rasszista intézkedésnek bélyegeztek, hiszen kimondva-kimondatlanul az elsősorban a fekete játékosok által magukénak elismert hip-hop kultúra egyes „attribútumait” (aranyláncok, buggyos gatyák, óriási fejhallgatók és társaik) igyekezett eltávolítani az NBA imidzsétől, felhergelve ezzel például Allen Iversont. A fiatalabb NBA-követő generáció pedig főleg a 2011. decemberi, meghiúsult Chris Paul-cserével kapcsolja össze Stern nevét, az ekkoriban a liga tulajdonában álló New Orleans Hornets kvázi tulajdonosaként Stern ugyanis megvétózta azt az ügyletet, ami által Paul a Los Angeles Lakershez került volna, és ez a döntése a mai napig képes kiváltani számos Lakers-szurkoló dühét. Seattle-ben szintén nem túl kedvelt Stern, ugyanis részben az ő rovására írják, hogy 2008-ban az amúgy a liga népszerűbb csapatai közé tartozó SuperSonics elköltözött a városból Oklahoma Citybe.

Mindezekkel együtt is, Stern érdemei abban, hogy az NBA azzá vált napjainkra, ami, elévülhetetlenek.  Ténykedése alatt hét franchise-zal, köztük két kanadai csapattal (melyek közül ma már csak a Toronto Raptors működik ténylegesen Kanadában) bővült a bajnokság, létrejött a WNBA, valamint a D- (manapság G-) liga, és a világ több mint kétszáz országában közvetít a tévé NBA-mérkőzéseket, ennek következtében az NBA tévés bevételei megnegyvenszereződtek (!) az 1984-es állapothoz képest. Stern vezetésével az NBA túlélte a nyolcvanas évek kokain és felvételről adott döntők által fémjelzett agonizálását, Magic HIV-fertőzését, Jordan számos visszavonulását, két, mérkőzések törlését is eredményező lockoutot (1998, 2011), vagy épp a 2004-es „Malice in the Palace” borzalmát és PR-katasztrófáját. Bár lehet azon vitatkozni, hogy ma a játék minősége mennyire élvezhető a sok hárompontos meg enyhe védekezés miatt, az NBA stabil lábakon áll, anyagi lehetőségei a csillagos égig érnek, népszerűsége pedig (talán csak Kínát leszámítva) világszerte töretlen.

David Stern, 1942-2020

Stern 2014-ben adta át a stafétabotot utódjának, Adam Silvernek, de megtartotta New York-i irodáját és a „Comissioner Emeritus” címet. Tavaly december 12-én agyvérzést kapott egy étteremben, az orvosok hiába küzdöttek három héten át az életéért, megmenteni már nem tudták.

David Stern 77 évet élt. Emlékét megőrizzük.