Elfeledett All-Starok, 1. rész: Max Zaslofsky

Annak apropóján, hogy ma éjjel kerül megrendezésre az NBA-történelem első „All-Star draft”-ja, új sorozat indul a blogon, melyben olyan, egykor szintén az All-Star-válogatottság elismerésében részesülő játékosokra emlékezünk vissza, akiknek neve és karrierje mára nagyrészt feledésbe merült – legyen ennek oka akár az, hogy az illető hosszú évtizedekkel ezelőtt visszavonult, sérülés miatt idejekorán befejeződött a pályafutása, vagy hogy az All-Star cím mellett egyéb sikert nem nagyon tudott elkönyvelni profi játékosként. Első kiszemeltünk: Max Zaslofsky.

Az 1925-ös születésű Max Zaslofsky Brooklynban nőtt fel, ottani utcai pályákon már kisgyermekkorától kezdve naponta több órán át gyakorolta a korai kosárlabda leghatékonyabb fegyverét, a kétkezes „set shot” dobást. Ennek meg is lett a gyümölcse: Maxből az NBA legkorábbi, negyvenes évek végi-ötvenes évek eleji időszakának egyik legkiválóbb pontszerzője vált.

A „Slats” becenévre is hallgató Zaslofsky két év háborús szolgálat és egy év egyetemi játék (St. John’s) után állt profinak és huszonegy évesen, 1946-ban az újonnan induló Basketball Association of America (BAA) egyik csapatához, a Chicago Stagshez szerződött. Bemutatkozása jobban nem nagyon sikerülhetett volna, hiszen a Stags bejutott az első BAA-döntőbe (melyet végül elveszítettek a Philadelphia Warriors ellen), Zaslofsky pedig bekerült az idény végeztével az All-BAA First Team soraiba. Ezzel 2006-ig (!) tartó ligarekordot is felállított, hiszen ő volt ötvenkilenc éven át a legfiatalabb játékos a BAA/NBA történetében, aki abban az elismerésben részesült, hogy beválogatták az adott szezon legjobb ötösébe (rekordját végül LeBron James adta át a múltnak).

Max Zaslofsky a Chicago Stags mezében

A következő, 1947/48-as BAA-szezontól pedig még egy évtizedekig fennálló rekord fűződött Zaslofsky nevéhez: meccsenkénti 21 pontos átlagával ő lett a liga pontkirálya, 22 évesen, ezt a csúcsot pedig Kevin Durantnek sikerült csak megdöntenie 2010-ben. „Slats” további három éven át minden évben bekerült az All-BAA (1950-ben már All-NBA) First Teambe, de csapata, a Stags újabb komolyabb sikert nem tudott elérni, majd 1950-ben anyagilag tönkrement. Zaslofsky játékjoga sorsolás útján a New York Knickshez került, akiknél három idényt töltött. 1951-ben és 1952-ben újra döntőt játszhatott, de a Knicks mindkétszer veszített (a Rochester Royalstól, majd a Minneapolis Lakerstől kaptak ki), majd bejutottak az 1953-as fináléba is, de Zaslofsky akkorra már nem volt a Knicks keretének tagja (igaz, ettől függetlenül a New York azt a döntőt is elbukta).

Max Zaslofsky a New York Knicks mezében

Max karrierje egyetlen All-Star fellépését 1952-ben produkálta (ez volt a második All-Star meccs az esemény 1951-es megalapítását követően, tehát 1946 és 1950, azaz Zaslofsky legjobb szezonjai idején még nem volt All-Star mérkőzés). Max 1956-ban vonult vissza, miután volt még a Baltimore Bullets, a Milwaukee Hawks és a Fort Wayne Pistons játékosa is (és a Fort Wayne színeiben még egy elveszített nagydöntőben szerepelhetett, 1955-ben a Syracuse Nationals ellen).

Amikor Max Zaslofsky befejezte pályafutását, ő volt az NBA addigi tízéves történetének harmadik legtöbb pontot szerző játékosa George Mikan és Joe Fulks mögött. Érdemes még azt is tudni róla, hogy ő volt az 1967-ben alapított ABA-csapat, a New Jersey Americans (később New York, majd New Jersey Nets, manapság Brooklyn Nets) történetének első vezetőedzője és general managere, a franchise létrejöttétől kezdve 1968-ig.

Max Zaslofsky 1985 októberében, New Yorkban halt meg leukémiában, 59 évet élt. 1962 óta, azaz ötvenöt éve „eligible”, azaz a vonatkozó szabályok értelmében beválogatható a Kosárlabda Hírességek Csarnokába, de beiktatására mindezidáig nem került sor. Ezzel ő az egyetlen olyan játékos az NBA történetében, aki volt a legalább egyszer liga pontkirálya, de nem tagja a Hall of Fame-nek (természetesen nem számítva a még aktív, vagy még nem beiktatható egykori pontkirályokat). Sajnos nagy valószínűséggel ebben az elismerésben már posztumusz sem fog soha részesülni a több mint hatvan éve visszavonult, és több mint harminc éve halott egykori dobógép.


Max Zaslofsky korábbi felbukkanásai és érintettségei a blogon:

1947-es BAA-döntő (Philadelphia Warriors-Chicago Stags)
1951-es NBA-döntő (Rochester Royals-New York Knicks)
1952-es NBA-döntő (Minneapolis Lakers-New York Knicks)
1955-ös NBA-döntő (Syracuse Nationals-Fort Wayne Pistons)