Ma 68 éves Dave Cowens, a '70-es évek egyik legmeghatározóbb játékosa, a Boston Celtics legendája, a Hall of Fame tagja, akit 1996-ban a liga valaha volt 50 legjobb játékosa közé is beválasztottak.
Cowens 1970 és 1980 között viselte a Celtics mezét. 1971-ben a portlandi Geoff Petrie-vel megosztva az Év Újonca volt, őt választották az 1972/73-as szezon MVP-jévé, 1974-ben és 1976-ban pedig bajnoki címet nyert a Bostonnal. Bár Cowens magasságban és tán tehetségben is elmaradt kora olyan nagy centereitől, mint az öregedő Wilt Chamberlain vagy az ifjú Kareem Abdul-Jabbar, hiányosságait kifogyhatatlan lelkesedésével, küzdőszellemével és játékintelligenciájával pótolta. Egyike volt továbbá az első olyan centereknek, akik passzolni is jól tudtak, és a gyűrű közvetlen közelénél távolabbról is biztos kézzel mertek kosárra dobni.
Cowens, a "Big Redhead", ahogy vörös haja miatt a bostoniak hívták, emellett keménységéről is híres volt. Bill Simmons jegyzi a sztorit Book of Basketball c. könyvében, miszerint Cowenst egyszer igencsak felbőszítette a Houston játékosa, Mike Newlin, mégpedig azzal, hogy eljátszott vele szemben egy belemenést, támadóhibát harcolva ki ezzel Cowensen (manapság ezt "flop"-nak mondanánk). Miután Cowens hasztalanul reklamált igazáért a játékvezetőnél, a következő houstoni támadásnál vállal nekirontott a labdát épp felhozó Newlinnak, szabályosan felöklelve és kifektetve szerencsétlent. Ezután ismét odament a bíróhoz, és csak annyit mondott: "Now that's a fucking foul!"
Meglehetősen öntörvényű figura egyébként az egykori center, nem különösebben szerette a felhajtást és finoman fogalmazva nem voltak sztárallűrjei sem, magát egy átlagos fickónak tartotta, és pályán kívüli szabadidejét is jobb szerette átlagos fickó módjára tölteni. Így történt, hogy a 1974-es bajnoki győzelmet követően nem vett részt a hivatalos afterpartyn, hanem inkább pár ismerősével kocsmatúrára indult Boston kevésbé szofisztikált negyedeibe, melynek végen egy utcai padon ébredt fel másnap reggel. 1976-ban pedig közölte Red Auerbach-hal, a Celtics elnökével, hogy megunta a kosárlabdát és kiégéstől szenved, így két hónapra otthagyta a csapatot, hazatért szülei Kentucky államban fekvő farmjára, ahol karácsonyfákat árult, ezt követően pedig egy lóversenypályán is dolgozott. Aztán csak visszatért a Celticshez, de az 1977-es rájátszás során egy időre ismét megunta a kosárlabdát, 35 dollárért kiváltotta a szükséges engedélyt a lokális taxiszövetségtől, és egy éjszakán át taxisofőrként tevékenykedett. Bár elmondása szerint sok utasa volt aznap éjjel, azt állítja, senki sem ismerte fel benne a NBA-címvédő csapat centerét.
1978/79-ben játékos-edzőként működött a Celticsnél, majd a következő idény előtt "leadta" a csapatot, ám nem jött ki jól az új edzővel, Bill Fitch-csel, így 1980-ban, mindössze 31 évesen visszavonult. Két év távollét után 1982-ben visszatért a volt csapattársa és jóbarátja, Don Nelson által edzett Milwaukee Buckshoz, egy ott eltöltött utolsó szezon után fejezte be végleg a játékot 1983-ban. Később tovább edzősködött, a '90-es években vezette a Charlotte Hornetst, majd volt a Golden State edzője is, legutóbb a Detroit Pistonsnál dolgozott asszisztensként.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése